A vörösvesszejű som (Cornus alba ‘Sibirica’) egy rendkívül hálás, 2–3 méter magasra növő lombhullató cserje. Igazi karakterét a lombhullatás után mutatja meg: a vesszői mély, ragyogó vörös színben tündökölnek, ami különösen drámai látványt nyújt sötétebb örökzöldek elé ültetve vagy fehér hótakaróban. Nyáron dús, tojásdad leveleivel alkot sűrű zöld hátteret, május-júniusban pedig apró, sárgásfehér virágaival díszít. Őszre a levelei gyakran csodás vöröses-lilás árnyalatot öltenek, mielőtt lehullanának, feltárva a lángoló vesszőket. Gondozási Útmutató: Fényigény: Napos vagy félárnyékos helyet kedvel. Minél több napfény éri, annál intenzívebb lesz a vesszők téli elszíneződése. Talajigény: Kedveli az üde, tápanyagban gazdag, nedves talajokat. Nagyon jól alkalmazkodik, még a rosszabb vízelvezetésű, agyagos földben is megél. Vízigény: Közepes vagy magas vízigényű. Szereti, ha a földje nem szárad ki teljesen, így a nyári aszályos hetekben érdemes bőségesen öntöznöd. Télállóság: Rendkívül szívós, teljesen télálló növény, amely a legkeményebb magyarországi fagyokat is gond nélkül bírja. Metszés: A sárga változathoz hasonlóan itt is a metszés a kulcs. A legélénkebb vörös színt a fiatal, egyéves hajtások produkálják. Ezért kora tavasszal, még a rügyfakadás előtt érdemes erősen visszavágni (15–20 cm-re a talajtól), hogy minden évben friss, lángolóan vörös vesszőket neveljen.



