Pompás varjúháj ‘Hemelsleutel’

A ‘Hemelsleutel’ (hollandul „mennyország kulcsa”) egy igazi túlélőművész a kertekben. Ez a pozsgás jellegű évelő vastag, világoszöld leveleiben raktározza a vizet, így a legforróbb kánikulát is zokszó nélkül vészeli át. Bokros növekedésű, körülbelül 40–50 cm magasra nő, és merev szárai egész szezonban stabilan tartják a növényt. Virágai már nyár közepén megjelennek zöld bimbókként, majd augusztustól októberig nyílnak ki teljesen, látványos, lapos ernyőket alkotva. A virágok színe az idő előrehaladtával mélyül, és mágnesként vonzza a méheket, illetve a pillangókat. Még elszáradt állapotában is rendkívül dekoratív: a zúzmarás téli reggeleken a virágfejek izgalmas struktúrát és látványt kölcsönöznek a pihenő kertnek. Gondozási Útmutató: Fényigény: Kimondottan napfénykedvelő növény. Csak teljes napfényben marad a szára erős és a tartása kompakt; árnyékosabb helyen a növény hajlamos megnyúlni és szét dőlni. Talajigény: Rendkívül igénytelen. A legfontosabb számára a jó vízelvezetés; a sovány, homokos vagy köves talajban érzi magát a legjobban. A túlzottan tápanyagdús földben túl gyorsan nőhet, ami miatt a szárai elveszíthetik a stabilitásukat. Vízigény: Alacsony vízigényű. Kiváló szárazságtűrő, öntözést gyakorlatilag csak a tartós, hetekig tartó aszály idején igényel. A pangó vizet és a túlöntözést kifejezetten kerülni kell, mert a gyökerei elrothadhatnak. Télállóság: Teljesen télálló évelő, amely a föld feletti részek elszáradása után a következő tavasz elején a tövétől hajt ki újra. Metszés: Tavasszal, az új hajtások megjelenése előtt vágd vissza az előző évi elszáradt szárakat egészen a talajfelszínig. Ha azt szeretnéd, hogy a növény még bokrosabb legyen és kicsit később virágozzon, június elején a hajtások felső harmadát visszacsípheted.