Mírtuszlonc

A mírtuszlonc (Lonicera nitida) egy végtelenül hálás és sokoldalú örökzöld cserje. Nevét apró, sötétzöld, bőrszerűen fényes leveleiről kapta, melyek nagyon hasonlítanak a mirtuszéra. Finom textúrája és sűrű, tömött ágrendszere miatt kiváló alternatívája a puszpángnak (buxus), különösen a puszpángmoly pusztítása óta. Kifejezetten gyorsan nő, így hamar összefüggő, élénkzöld felületet alkot. Remekül formálható, ezért alacsony, nyírt sövénynek, ágyásszegélynek, meredekebb rézsűk beültetésére (talajtakaróként), vagy akár gömb formára nyírva is tökéletes választás a kertbe. Gondozási Útmutató: Fényigény: Napos, félárnyékos, sőt még az árnyékosabb helyeken is jól megél. Érdemes tudni, hogy tűző napon jóval sűrűbb és kompaktabb bokrot nevel, míg árnyékban lazább szerkezetűvé válik. Talajigény: Egyáltalán nem válogatós. Bármilyen átlagos kerti földben jól érzi magát, egyedül a tartósan vízállásos, pangó vizes területeket érdemes kerülni. Vízigény: Közepes vízigényű. Ültetés után és a forró, aszályos nyári hónapokban érdemes rendszeresen öntözni, de az idősebb, már jól begyökeresedett növények remekül tolerálják az átmeneti szárazságot is. Télállóság: Jó télállóságú örökzöld, bár nagyon kemény, hó nélküli teleken és fagyos szélben a hajtásvégek kissé visszafagyhatnak. Ez azonban nem okoz komoly gondot, mert a tavaszi metszés után gyorsan és dúsan regenerálódik. Metszés: Kifejezetten jól bírja és igényli is a rendszeres metszést. Évente akár többször (kora tavasszal és nyár végén) is bátran formára nyírhatod. Ha összefüggő sövényt vagy mértani alakzatot (pl. gömböt) nevelsz belőle, a hajtások rendszeres visszavágása elengedhetetlen a sűrű, áthatolhatatlan lombozat eléréséhez.